EBV VCA és EBNA IgG kombinált tesztlap, 10 db

Gyors tesztlap az Epstein-Barr vírus Viral Capsid Antigen (VCA) és EB Nuclear Antigen (EBNA) elleni IgG antitestek kvalitatív kimutatására teljes vérből, szérumból vagy plazmából.

 Csak szakember által végzett in vitro diagnosztikai használatra.

JAVASOLT FELHASZNÁLÁS

Az EBV VCA és EBNA IgG Kombinált Tesztlap (Teljes Vér/Szérum /Plazma) egy immunkromatográfiás eljárás az Epstein-Barr vírus Viral Capsid Antigénje (VCA) és EBNA ellen kialakult IgG antitestek kvalitatív kimutatására teljes vérből, szérumból vagy plazmából.

ÖSSZEFOGLALÁS

A mindenhol előforduló Epstein-Barr Vírus (EBV) egy rendszerint magától is meggyógyuló limfoproliferatív betegséget, a fertőző mononukleósist (IM) okozza. Felnőttkor eléréséig szinte mindenki átesik a fertőzésen, és immunitást fejleszt ki a vírus ellen.  Fejletlen országokban a vírus elleni szerokonverzió már kisgyermekkorban tünetmentesen bekövetkezik, míg a fejlett országokban az elsődleges EBV fertőzés eltolódik a pubertás koron túlra és az esetek 50%-ban IM-ként manifesztálódik.

 A szerokonverzió után a tünetek kialakulásától függetlenül az EBV a B limfociták életre szóló, krónikus, látens, fertőzéseként marad meg a szervezetben6. Az EBV az orofaringeális epiteliális sejtekben szaporodik és IM betegek orális szekrétumában jelen van. Továbbá, a tünetmentes EBV antitest pozitív egyének 10-20%-ánál a vírus az orális szekrétumban jelen van.  A látens vírushordozóban a reaktivációt, amit a vírus szaporodása bizonyít, immunoszuppresszív állapot, terhesség, alultápláltság és egyéb betegségek váltják ki8,9. Krónikus EBV fertőzés, akár aktív vagy látens, ritkán vált ki aktív betegséget.  Ennek ellenére az EBV a nazofaringeális rosszindulatú daganatos betegségek, Burkitt’s limfóma, és az immunodeficiens betegekben kialakuló limfómákban kiemelkedő fontosságú etiológiai faktor.

A Paul-Bunnell-Davidsohn heterofil antitest teszt IM-re nagyon specifikus. Ennek ellenére a felnőttek 10-15% és az elsődleges EBV fertőzésen áteső kisdedek és gyermekek még magasabb százaléka nem fejleszt ki heterofil antitesteket. Szükség van olyan EBV-specifikus szerológiai tesztre, amely megkülönbözteti az elsődleges, heterofil antitest negatív EBV fertőzést, a mononukleózishoz hasonló megbetegedésektől, mint például a citomegalovírus, adenovírus és a Toxoplasma gondii.

EBV antigén specifikus antitest titer korrelál az IM betegség lefolyási fázisaival. A Viral Capsid antigén (VCA) ellen kialakuló IgM és az IgG antitestek titere az elsődleges EBV fertőzést követően három-négy héten belül a legmagasabb.  Az anti-VCA IgM antitest szint gyorsan csökken, és a fertőzést követő 12. hét után már nem kimutatható. Az anti-VCA IgG Antitest szint lassan csökken és korlátlan ideig kimutatható marad. Az EBV nukleár antigén (EBNA) ellen az antitest a fertőzést követő 1-6 hónap múlva alakul ki és hasonlóan az anti-VCA antitestekhez, a szervezetben korátlan ideig jelen vannak. Az EBNA antitestek jelenléte azt jelenti, hogy a fertőzés nem akut.

A korai (early) EBV antigének (EA) két összetevőből állnak; diffúz (D), és korlátolt (restricted-R). A D és R megkülönböztetése a két komponens eltérő immunofluorescent festődési mintázatán alapul. Az EA antitestek az IM betegek 85%-ánál az akut fázis első 3 hónapjában átmenetileg kimutatható.

Az IM betegekben az EA által kiváltott antitest válasz általában a D komponensre alakul ki, míg a tünetmentes EBV szerokonverzió gyermekekben R komponens ellen termel antitesteket5,11. A primer EBV fertőzés diagnózisa a VCA, EBNA, és EA ellen az akut fázisban kialakult antitestek szérumból történő kimutatásával az esetek 95% bizonyossággal megállapítható.

Az EBV VCA és a EBNA IgG Kombinált Tesztlap (Teljes Vér/Szérum /Plazma) egy olyan gyorsteszt, ami a kombinált EBV CVA antigénnel és BNA antigénnel borított, színes részecskéket használ az Epstein-Barr vírus ellen kialakult VCA IgG vagy EBNA antitestek kimutatására használható vérből, szérumból vagy plazmából.